A pénteki novellák sorozathoz nehéz volt novellát találni, hiszen mi lenne elég erős kezdés egy ilyen sorozathoz? Fogalmam sem volt, hiszen mindenképpen egy jó, érdekes, és tanulságos történettel szerettem volna indítani, végül pedig, nagy nehezen kiválasztottam a Sakknovellát, amely egy igazi klasszikus. 

A Sakknovellát még régen találtam meg, a Helikon zsebkönyves kiadásában, és gondoltam, sakkozásról szól, én pedig szeretek sakkozni, vagyis csak nekem szólhat. Nos érdekes volt minden előzmény nélkül a kezembe venni, hiszen a történet alapvetően két részre bontható: az első tényleg a sakkozás, a második viszont a holokauszt és egy férfi túlélésének története.

A történet első része, a sakkozás, a jelenben játszódik. A hajón, ahol a történet zajlik egy sakkbajnok: Czentovic utazik, így szinte sztárként fogadják az utasok hada, és mindenki kihívja egy jó kis sakkjátszmára. Hamarosan azonban kiderül, hogy a bajnok nem úriember, csak egy önérzetes, sakkozó, vidéki srác, a maga hibáival, a zsenialitása mellett. Szenvedéllyel játszik, de azért, mert szereti is, vagy azért, mert nincs más, amit ennyi szenvedéllyel űzhetne?

A novella másik része akkor kezdődik, amikor főszereplőnk, Dr. B. kiáll a bajnok ellen egy sakkjátszmára. Innen indul a második szál, ahol Dr. B. felfedi a múltját, vagyis azt, hogy a második világháborúban hogyan kapták el, és tartották fogva egy üres szobában azért, hogy információt szedjenek ki belőle. Dr. B. egy véletlen folytán egy könyvet is el tud lopni, hogy sivár fogságban töltött életét védeni próbálja, de az csak egy sakkönyv volt. A józan ész megőrzése érdekében elkezdte olvasni, tanulni és memorizálni a könyvet, ám egy fogolynak a józan esze nem sokáig marad meg...

A novella pedig, a történet után a nagy játszmára épül a két sakkbajnok között: Czentovic a szakbarbár sakkozó, és Dr. B. a maga elvetemült, a józan eszét megbomlasztó strégiáival, és a vállán cipelt emlékkel. Ki nyerhet? Nyerhete e ebből a mérkőzésből valaki? Nos azt a novellából megtudhatjuk.

Borzalmasan jó olvasmány, egyrészt a rövidsége, és érhetősége miatt. Olyan olvasmány, amelyet az ember könnyen megért a nehéz témájától függetlenül. A másik pedig, a holokauszt téma, ami gyökeresen más a hasonló, holokauszttal foglalkozó könyvektől. Nagyon gyakran a fogolytáborokról, gázkamrákról és a nyomorról olvashatunk, ami szörnyű és olvasni kell róla, mégis üdítő felfrissülés volt egy teljesen más szemszögből, egy teljesen más emberi történetet olvasni, amely volt olyan szörnyű, mint a fogolytábor.

Számomra az is egy nagy előnye a történetnek, hogy a sakkozásról szól, és arról a szenvedélyről, amit egy játék be tud indítani. Ez az, amit minden versenyző át tud érezni, és kicsit azt is, milyen fanatikusnak lenni, milyen az, ha túlzásokba esünk, vagy ha nincs más, csak a szeretett dolog, amiben jók vagyunk. Ezt a novella nagyon jól átadja a maga nagyon erős, lebilincselő történetével.

Ez az a novella, amit ha tehetnék, mindenkivel elolvastatnék, mert egy olyan történet, mert a történelmről szól, olvasmányosan, de mégsem csak arról. Szól az emberségről, a szenvedélyről, fájdalomról és az örömről is a maga módján. Egy olyan novella, amit kicsit fájdalmas olvasni, mégis érdemes.

Ha felkeltettem az érdeklődéseteket a Sakknovella iránt, itt tudjátok elolvasni. Figyeljétek a blogot és a facebook oldalt, mert nyereményjáték is készülődik a következő pénteki novellák előtt.